Pályázó neve: MADARAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Madaras község belterületi csapadékvízelvezető rendszer megújítása
OP név: TOP
Pályázati kiírás megnevezése: TOP-2.1.3-15-BK1 - Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
Projekt helyszíne (régió): Dél-Alföld
Projekt helyszíne (megye): Bács-Kiskun
Projekt helyszíne (település): Madaras
Megítélt összeg: 100 000 000 .- HUF
Támogatás aránya: 100 %
Támogatási döntés dátuma: 2017.05.01
Forrás: ERFA
Ország: Magyarország
Beavatkozási kategória: A biodiverzitás védelme és javítása, természetvédelem és zöld infrastruktúra, Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések, az éghajlattal kapcsolatos kockázatok (pl. erózió, tűz, árvíz, vihar és szárazság) megelőzése és kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság növelését, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat, Levegőminőségi intézkedések, Vízgazdálkodás és az ivóvízkészletek védelme (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, a vízellátást, az éghajlatváltozáshoz való különleges alkalmazkodási intézkedéseket, a távfogyasztásmérést, a díjszabási rendszereket és a szivárgás visszaszorítását), A fenntartható város-/vidékfejlesztés egyéb integrált megközelítései, A környezetvédelemhez és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez kapcsolódó tevékenységek, Nem alkalmazható, Vissza nem térítendő támogatás
Uniós társfinanszírozási ráta: 89,999998 - ERFA
Projekt összköltség: 100 000 000 .- HUF

a) A projekt célja, tervezett szakmai/műszaki eredmények: A fejlesztések olyan területekre fókuszálnak, ahol a csapadékvíz elvezetés megfelelő műszaki megoldásának hiánya jelentős természeti kockázatokat hordoz magában. Az érintett utcákon, szélességének függvényében vagy egy oldalon, vagy mindkét oldalon épültek földmedrű árkok. Ezek kiváltása, átépítése történik meg modern, burkolt csatornarendszerrel. A jelenleg meglévő csapadékvíz elvezető rendszer rossz állapotú, ami így nem képes feladatát ellátni. A műtárgyak nagy része megrongálódott, teljesen vagy részben eldugult, küszöbszintjeik nem megfelelő magasságban vannak. Az utcákban határozott irányú lejtések alakultak ki, a csapadékvíz jelentősebb területeken a kertekben, és a vízfolyások közeli mély fekvésű (nem beépített) területeken gyülekezik össze. Az árkok feliszapolódtak, rézsűik megrongálódtak, növényzettel benőttek, ezt az állapotot kívánjuk megszüntetni, jobbá tenni a már meglévő csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciójával, új burkolati elemek beépítésével és átereszek cseréjével. b) 3.1.1. A projekt szakmai-műszaki tartalma a választott önállóan támogatható tevékenységek bemutatásával: Ab) A tervezett csapadékvíz csatorna ismertetése: Az utcák csapadékvíz csatornahálózata burkolt árkokból alakul ki, amely vízelvezetők a befogadó belvízcsatornába vezetik az összegyülekező csapadékvizeket. A meglévő földmedrű szikkasztó árkok, valamint a betonlapos árkok korszerű elemekkel burkolt árokká épülnek át. A csatornák vízgyűjtő területének lehatárolásánál a családi házas beépítettséget vettük figyelembe. A településen jellemzően nagyobb területű kertek találhatóak, ahonnan a lehulló csapadékvíz zöme nem jut el a levezető árokba, hanem elszikkad. Az utcákban kialakult lejtés irányát és nagyságát figyelembe véve határoztuk meg az egyes csatornák vízgyűjtő területét. A vízgyűjtő területeknél tekintettel voltunk a meglévő drénezett területekre, valamint az általuk keletkezett vízhozamokra. A befogadók védelmére iszaptérrel rendelkező olajfogók kerülnek betervezésre. Nyílt, burkolt csatornáknál a csatorna fenékszélessége min. 0,2 m, rézsűje 1:1, mélysége átlagosan 0,6 m a terepszinthez viszonyítva. A település csatornáinak, vagy vízelvezető árkainak vízszintes vonalvezetését elsősorban az úthálózathoz való igazodással határoztuk meg. A magassági vonalvezetést a lejtési viszonyok szabályozták; a csatornák lejtése 1-20 ‰ közötti. A részleteket a PET 2.2 pontja tartalmazza. 3.1.2. A projekt szakmai-műszaki tartalma a választott önállóan nem támogatható tevékenységek bemutatásával: b) A fejlesztés megvalósítása következtében minőségi paramétereiben megromlott, a fejlesztés által közvetlenül érintett közúthálózati sáv helyreállítására helyreállítására a vízelvezető beton elemek beépítése miatt szükség lesz. c) Szennyező források kizárása: olajfogó műtárgy kerül kiépítésre. f) Keresztező műtárgyak kiváltása: a projekt megvalósíthatósága érdekében szükség lesz, az alábbi szempontok figyelembe vételével: balesetvédelmi, katasztrófavédelmi kockázat csökkentése céljából, üzembiztonság növelése érdekében, illetve hogy a közműveket megvédjük egymás káros hatásaitól. c) a felhívás 3.2 pontjában előírt feltételek teljesülése 1) A fejlesztés során az önállóan támogatható tevékenységek közül az A.) Belterület védelmét szolgáló vízelvezető hálózat fejlesztése, rekonstrukciója a csapadékvíz-gazdálkodás céljainak figyelembe vételével valósul meg (lásd PET 2.2). 2) A projekt a területi adottságokhoz és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez illeszkedik (a Projekt-előkészítő tanulmány 2.6 pontjában került bemutatásra). 3) A felhívás e pontban szereplő előírásai az engedélyeztetési eljárás során kerülnek érvényesítésre (a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 10.-11. §-ában előírt feltételek teljesülésének igazolása, környezeti állapotfelmérés a beruházás megkezdése előtt). A projekt során csak pozitív környezeti hatások jelentkeznek, káros környezeti hatás nem, valamint a projektnek nincs előre látható klímakockázata: a projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. Natura 2000 területet a beruházás nem érint, nem zöldmezős beruházásként valósul meg, belterületi részt érint a fejlesztés. A klímakockázatról szóló nyilatkozat a pályázat mellékleteként benyújtásra került . 4) A vizek helyben tartására egy fontos tényező. A VKI nagy hangsúlyt fektet rá, és a tervezés során igyekeztünk ezt figyelembe venni. Fontos szempont, hogy csak a káros vizek kerüljenek levezetésre, valamint a megoldani a belvízhullámok csökkentését. Jelen esetben nincs meg a lehetősége záportározó alkalmazásának, de mederszelvény fejlesztés sem történik. A terv szerint csak a közterületi burkolatról, a zöldfelületről az el nem szivárgó rész, valamint a lakóingatlanokról kis részben összegyülekező csapadékvíz kerül elvezetésre. Korábbi gyakorlat volt, hogy minden csapadékvizet kivezetnek az utcára. Ezt a szemléletet és gyakorlatot megváltoztatja az önkormányzat. Egyrészt szemléletformálást indít el a lakosság körében, másrészt szükség esetén rendeletalkotási tevékenységébe beilleszti a feladatot. A telkekről csak a természetesen kifolyó víz kerülhet az utcára. A kertek természetes életéhez hozzátartozik a csapadék, az időnkénti rövid idejű vízborítás is, ezt el kell fogadni. A kertekből kivezetett víz rontja a terület vízháztartását, ez pedig kerülendő. Kisebb csapadék mennyiség esetén az épületek csapadékvíz csatornáiból kikerülő vizet szintén a kert részre vezetik, vagy felfogják. A telkekről csak nagyobb záporok, és csapadékokból származó, az építményeket esetleg károsan befolyásoló vízmennyiséget vezetik a felújításra kerülő csatornákba. A csatornák a közterületen összegyülekező káros vizekkel együtt vezetik a befogadóba. Ezzel mentesítik a közterületi utakat, járdákat megvédik az állagukat, az egyéb közművek létesítményeinek ott lévő műtárgyaival együtt. A területen belvíztárazó létesítésének (vízvisszatartás céljára) a lehetősége adott a településen. Itt az a körülmény áll fenn, mint azt a 147/2010 (IV.21.) Kormány rendelet VI. fejezetében az 55. § rögzít „Belvíztárazót ott lehet létesíteni, ahol a domborzati viszonyok a víz visszatartásra alkalmasak, valamint ahol a létesítés műszakilag és gazdaságilag indokolt, továbbá az ökológiai feltételek teljesíthetők”. A megfelelő méretezés érvényesítése: A projektben szereplő csapadékvíz elvezető csatornák mértékadó vízhozamának meghatározását az üzemeltető területén elfogadott, és alkalmazott módon határoztuk meg. A számítás a „Hidraulikai méretezés” táblázatban részletesen rögzítésre került. A mértékadó vízhozam az MI-10-455/2 sz. Műszaki irányelvek szerint készült racionális módszerrel határoztunk meg 4 éves gyakorisággal előforduló vízhozamra. A fejlesztés által érintett területen (településen vagy településrészen) bekövetkezett csapadék-, bel-, vagy árvízzel vagy a felszín alóli forrásfeltöréssel (fakadó vízzel) összefüggő káreseményeket a részletesen a Projekt-előkészítő tanulmány 1.6 pontja tartalmazza és ezek igazolására a belvízkészültséggel kapcsolatos dokumentáció csatolásra került. A vízrendezést a teljes település vízhálózatának teljessé és korszerűvé tétele indokolja, a vízkáresemények megelőzése céljából, a lakosság és a település értékeinek védelme érdekében. A fejlesztéssel érintett belterület veszélyeztetettségét az önkormányzat képviselő testületének a védelmi készültség(ek) elrendeléséről szóló határozatával is alátámasztjuk, mely tartalmazza, hogy 2010. december 21-én I. fokú belvíz-védelmi készültség került elrendelésre. Az utóbbi években a káresemények bekövetkeztének valószínűségét a szennyvíz-beruházás során végzett munkálatok közben végzett folyamatos vákuum-kutazás jelentősen csökkentette. A vízgyűjtőn lévő lakossági és önkormányzati ingatlanokon általánosan alkalmazott vízvisszatartási módszerek és lehetőségek fejlesztésével, a lakosság csapadékvíz-gazdálkodásának fejlesztésével megvalósulhat, hogy csak a felesleges vizek kerüljenek elvezetésre, A tervek szerint kisebb csapadék mennyiség esetén az épületek csapadékvíz csatornáiból kikerülő vizet a lakosság a kertrészre vezeti, vagy felfogja. A telkekről csak nagyobb záporok, és csapadékokból származó, az építményeket esetleg károsan befolyásoló vízmennyiséget vezetik a felújításra kerülő csatornákba. A beruházás keretében védendő értékek és a projekt összköltségének arányát bemutató számítás szintén a PET-ben (1.7 pont) szerepel: A beruházás által érintett épített környezet lakóövezeti besorolású, magántulajdonban lévő ingatlanokkal (lakóházakkal). A pályázat által érintett utcák mindkét oldala családi házakkal beépített. A beruházással érintett területen az önkormányzati ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartás szerint 190 db önkormányzati tulajdonban lévő épület (középület) található, mely közvetve vagy közvetlenül bevédésre kerül. Ezen ingatlanok összértéke a nyilvántartás szerint: 558.132.235 Ft. Mivel az önkormányzati épített ingatlan vagyon jelentősen meghaladja a projekt összköltségvetését, ezért a magántulajdonban lévő ingatlanok értékének bemutatása nem indokolt. Így ezekre csak becslést mutatunk be. A közvetlenül érintett utcákban átlag 70 db lakóingatlan található. A fejlesztéssel közvetlenül érintett ingatlanok száma így mintegy 210 db, összes alapterülete (átlagban 80 m2/lakóház): 16.800 m2. A településen az ingatlanok átlagos ára 70.000 Ft/m2 körül alakul, így a közvetlenül megvédett ingatlan vagyon kalkulált, becsült értéke 16.800 X 70.000 Ft = 1.176.000.000 Ft, ami sokszorosa jelen projekt beruházási költségének. 5) A keresztező közmű kiváltások és a zárt csatornák vonatkozásában a felhívás által elvárt tervezői nyilatkozatok az 1. mérföldkőig benyújtásra kerülnek. 6) Csak a helyben, illetve a területen vissza nem tartható, ott nem hasznosítható többletvizek kerülnek elvezetésre: A terv szerint csak a közterületi burkolatról, a zöldfelületről az el nem szivárgó rész, valamint a lakóingatlanokról kis részben összegyülekező csapadékvíz kerül elvezetésre. Korábbi gyakorlat volt, hogy minden csapadékvizet kivezetnek az utcára. Ezt a szemléletet és gyakorlatot megváltoztatja az önkormányzat. A telkekről csak a természetesen kifolyó víz kerülhet az utcára. A kertek természetes életéhez hozzátartozik a csapadék, az időnkénti rövid idejű vízborítás is, ezt el kell fogadni. A kertekből kivezetett víz rontja a terület vízháztartását, ez pedig kerülendő. Kisebb csapadék mennyiség esetén az épületek csapadékvíz csatornáiból kikerülő vizet szintén a kert részre vezetik, vagy felfogják. A telkekről csak nagyobb záporok, és csapadékokból származó, az építményeket esetleg károsan befolyásoló vízmennyiséget vezetik a felújításra kerülő csatornákba. A csatornák a közterületen összegyülekező káros vizekkel együtt vezetik a befogadóba. Ezzel mentesítik a közterületi utakat, járdákat megvédik az állagukat, az egyéb közművek létesítményeinek ott lévő műtárgyaival együtt. 7. A megvédett területen található épített környezet értéke jelentősen meghaladja a beruházás összegét: az alátámasztó számítás a PET 1.7 pontjában került bemutatásra. 8. A Területi Vízgazdálkodási Tanács szakvéleménye az 1. mérföldkő során, a vízjogi engedélyes terv birtokában kerül megkérésre és ezt követően benyújtásra. A 9-15. pontokban foglalt kötelezettségeknek és szakmai elvárásoknak a projektgazda megfelel, illetve eleget fog tenni a projektfejlesztés és a projekt megvalósítása során. A 9. pontban említett szimulációs modellezés készítse a projekt összköltségéből és a települési lakosságszámból adódóan elhagyható. 16) A kötelező szemléletformálás tervezett költsége és tartalma a PET 2.3 pontjában bemutatásra került. A részleteket az 1. mérföldkő során mutatjuk be. 17) A projekt összköltségéből adódóan költség-haszon elemzés készítése nem szükséges. d) a felhívás tartalmi értékelési szempontok pontjában előírt feltételek teljesülése 1.1 A projekt összhangban van a felhívás céljaival, és a támogatást igénylő megfelel a felhívás 4.2 és az ÁUF 2. pontjában foglatlaknak. 1.2 A település nem rendelkezik ITS-el. 1.3 A PET 2.2 pontjában bemutatott szakmai tartalom illeszkedik a területi adottságokhoz és 2.6 pontjában leírtak alapján illeszkedik a hatályos VGT-hez. 2.1.A helyzetértékelést vízügyi szakember közreműködésével készítettük, megfelelő szakmai alapossággal. 2.2 A védendő érték jelentősen meghaladja a beruházás értékét (számítás a PET 1.7 pontjában) 2.3 A fejlesztés nem érint sérülékeny vízbázis védőterületet. 2.4 A felszíni vizek védelméről szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik.2.5 A fejlesztési munkák a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 19. pont. szerinti magas talajvízállású területen valósul meg. 2.6 A fejlesztés a 78/2008 (IV.3.)Korm rendelet értelmében természetes fürdőhelyet nem érint. 2.7-2.8- 2.9: A tervezett műszaki megoldások alapján biztosított a kijelölt területek védelme, a helyzetértékelésben bemutatott problémák megoldására megfelelően reagál – a vízgyűjtő terület levezetése teljeskörű lesz, a kedvező hatása a teljes településre kiterjed. 3.1 A korábbi – a település jelen beruházással érintett területe kapcsán felmerült káresemények, hiányosságok bemutatásra kerültek (elrendelő és megszüntető határozatok, vis maior adatlapok), valamint a védendő értékek bemutatása számítással megfelelően alátámasztásra került, mely alapján a fejlesztési igény megalapozott. 4.1-4.2 A kockázatok felmérésre és beazonosításra kerültek, az egyes tevékenységek időbeli ütemezése egymásra épülő, logikus (PET. 2.12 pontja). 5.1 A projekt része a szemléletformálás, mely a PET 2.3 pontjában bemutatásra került. A részletes tartalom a projektfejlesztés szakaszában kerül kidolgozásra. 5.2 A projekt műszaki tartalma a vízvisszatartásra koncentrál a PET 2.8 pontjában leírtak alapján. 6.1 A projekt konzorciumban valósul meg, azonban nem más települések összefogásával, hanem a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. konzorciumában. 6.2 A fejlesztés gazdasági területi besorolású területet védelmére nem irányul. 7.1 A fejlesztés nem kapcsolódik más a TOP intézkedéseinek projektjeihez. 8.1 Az önkormányzat jelenleg és a jövőben is közmunka program keretében tartja fenn a meglévő csatornahálózatát. Amennyiben közmunkaprogram keretében a jövőben nem lesz lehetőség a fent említett munkálatok elvégzésére, úgy az önkormányzat vállalja, hogy saját embereivel tartja majd fenn a kötelező 5 éves fenntartási időszakban a fejlesztést. A humán erőforrás kőműves szakmunkások alkalmazottak, munka irányítók képzett építőmérnök áll rendelkezésre. Az önkormányzat a fejlesztés keretében megvalósítandó mű fenntartásához szükséges műszaki kapacitásokkal rendelkezik (PET 2.13. pontja) 8.2 Amennyiben szükségessé válik, a fent említett feladat elvégzésére 200 000.-Ft-ot az önkormányzat éves szinten elkülönít az adott évi költségvetés terhére. 9.1 Az önkormányzat a fejlesztés során nem vállalja hátrányos helyzetű helyi lakosok bevonását a kivitelezési munkákba. Azonban a fenntartási időszakban az üzemeltetés során ahogy jelenleg, úgy a jövőben is közmunka program keretében, hátrányos helyzetű lakosok bevonásával tartja fenn a csatornahálózatát.10.1 A tervezés során a költséghatékony megoldásokat helyezzük előtérbe. 11.1 A PET 2.2 pontjában bemutatott indikátor összhangban van a támogatási kérelemben szereplő indikátorral. A projekt során megépül 5492,22 fm csatorna. e) A projekt terület- specifikus értékelési szempontok általi minősítése 1.1) A projekt illeszkedik Bács-Kismun megye Területfejlesztési Programjának 2.2 fejezetéhez, hiszen a projekt hozzájárul a település külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képességének erősítéséhez. Ezen belül a vízkészlet-gazdálkodás, vízkárelhárítás és vízvisszatartás beavatkozásokhoz kapcsolódik. Hozzájárul a megyei specifikus célok teljesüléséhez: „A vállalkozásoknak és a lakosságnak vonzó települési környezet kialakítsa”. 1.2) A fejlesztéssel érintett bel- és csapadékvízvédelmi létesítmények hossza 5492,22 méter.(PET 2.2. pontja) 2.1) A projekt a Bácsalmási Járásban valósul meg, mely a 290/2014. (XI.26) Kor. rendelet alapján Kedvezményezett, fejlesztendő, és komplex programmal fejlesztendő járásnak minősül. 2.2) A 105/2015. (IV.23) Korm. rendelet alapján Madaras társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település és jelentős munkanélküliséggel sújtott település. 2.3) Madaras település a Homokhátsági települések közé tartozik és szabad vállalkozói zónában lévő település a Bács-Kiskun Megyei ITP 4.2 pontja értelmében. 3.1) A projekt által érintett fejlesztési terület közvetlenül nem halad át Gip vagy Gksz besorolású területen. 4.1) A védendő területen történt káresemények igazolására fotódokumentáció és az elrendelő határozatok benyújtásra kerültek. (PET 1.6. pont) 4.2) A fejlesztés keretében tározó létesítésére nem kerül sor. (PET 2.2 pont) 4.3) A fejlesztéssel érintett utcák jellegéből adódóan földmedrű csatornák kialakítására nincs lehetőség, (indoklás a PET2.4 pontjában). 5.1) A projekt 1 db önállóan támogatható tevékenységet tartalmaz, melyek a felhívás 3.1.1 pontja szerinti A/b tevékenységek. 5.2) A projekt 3 önállóan nem támogatható tevékenységet tartalmaz, melyek a felhívás 3.1.2 pontja szerinti b (útburkolat helyreállítás), c (szennyező források kizárása) és f (közmű kiváltás) pontokban meghatározott tevékenységek.