Kulturális örökség
Madarasi régészeti lelőhelyek
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras külterület
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A település felbecsülhetetlen értékei közé tartoznak a régészeti lelőhelyek. Latinovits Pál 1902-es híradása, és Roediger Lajos székely tanár, múzeumi kutató, természetjáró, geológus 1903-as ásatása előtt a madarasi halmokról nem értesült a tudományos szakvilág. 1952-ben Zalotay Elemér régész, geográfus, történész vezetésével folyt az ásatás, de szakmai viták kialakulása miatt ezek a munkálatok abba maradtak. A Madaras-Halmok szarmata kori temető megmentését, feltárását Kőhegyi Mihály bajai régész, majd múzeum-igazgató vette kézbe. A halmok felbontását 1957-ben kezdték meg. Az ásatások kisebb nagyobb megszakításokkal 1975-ig tartott 18 éven át, 21 szakaszban. A 145.000 négyzetméteres területen 666 sírt találtak, de ezek nem mindegyike szarmata sír, mert a temető közepén egy kis létszámú Árpádkori temető (45 sír) és egy nagyobb kiterjedésű Árpád-kori település feltárását is el kellett végezni. A halmos temetkezések különféle változatai fordultak elő. A halmos, a körárkos halmos, és a zárt körárkos halmos. A temető megnyitásának ideje, tehát a közösség itteni megtelepedésének ideje 180 körül tehető. A temető használata valószínűleg a 4-5 század fordulóján zárult le. A Téglavető területén 1952 és 1962 között végzett ásatások idején avar kori sírokat tártak fel. A Bajmokra vezető országút keleti felén húzódó Telecskai dombok közelében egy kis középkori templom lehetett. A feltételezett templom mellett 106 sírt találtak a régészek. Az oklevelek I. László óta említenek egy Zekeres nevű települést ezen a területen. Lehetséges, hogy ennek a temetőjét sikerült feltárni, de a gyér okleveles anyag miatt nem volt azonosítható. A telecskai oromparton egy kb. 3-3,5 m széles, egyenes útnyom, mely a szántóföldek alól csak nedves időjárás alkalmával látszik. Iránya DNY-ÉK. A Dunaszekcső (Lugio) – Szeged (Partiscum) között húzott egyenes vonalba esik. A feltételezések szerint itt vezetett a nagy római sóút, későbbi nevén a Káliz-út. A Pap-laposon 1960-ban középkori templom bronz harangjának néhány darabját találták meg a régészek. Egy évvel később a templom falának csonka részét, valamint oszlopmaradványokat és néhány sírt is feltártak. Jezer és a laktanya közeli homokbánya melletti ásatások során 17 sírt tártak fel. A mellékletek részben szarmatakorra, részben honfoglalás korra utalnak.
Madarasra jellemző hímzésminta
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A madarasi hímzésminta történetisége, motívumvilágának fejlesztése dr. Polyák Istvánné Nádasi Erzsébet nevéhez fűződik. Fiatal, kezdő tanítónő korában egy lepedőszélen talált két kis motívumot, amelyből kialakította a közel hatvan díszítőelemből álló hímzésfajtát. Szín- és formavilágát négy szín árnyalata és a fekete határozza meg: a szív pirosa, az ég kékje, a mezők zöldje és a nap sárgája. Színhatásában annyira egységes, hogy egyetlen szín elhagyása is a harmónia megbomlását eredményezheti. A minta felépítése, a kompozíció igen változatos. Motívumai bár stilizáltak, mégis felismerhetők bennük a természeti formák. Csaknem mindegyikben benne van az élet, az élni akarás jelképe a rügy, a csíra és a szív. Ősi motívuma a rózsa és a fészkén ülő madár. Az asszonyok eredetileg fehér lepedővászonra hímezték saját örömükre, szegényes otthonaik díszítésére. A háború utáni években a nőnevelés keretében kezdtek intenzívebben foglalkozni ezzel a hímzés fajtával. Az első sikeres kiállításuk 1948-ban Baján volt, ahol Rudnay Gyula festőművész így nyilatkozott róla: „a motívumgazdaságsága mellett az egymás melletti színek keveredéséből létrejött színhatások igen szépek, művésziek. Színhatásaiban Renoirt idézi.” A következő években számos kiállítás értékes darabjait képviselték a madarasi kézimunkák és ruhadíszítések. 1990-ben a Pro Cultura Hungarica alapítvány pályázatot hirdetett művészi értékű munkák elkészítésére. A beküldött terítővel Nádasi Erzsébet pályadíjat nyert. 1991-ben a madarasi hímzés egyedi motívumaival készíthette el II. János Pál pápa Pécsett megtartott szentmise oltárának terítőjét.
A településen ma is hűségesen őrzik a különleges hímzésmintát, mely egyre gyakrabban jelenik meg asztalterítőkön, párnákon, a ballagó diákok tarisznyáin és a népies hatású ingeken, blúzokon. A hagyományőrzésben kiemelt szerepet tölt be a Madarasi Hímző Szakkör.
Madarasi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekar
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A Madarasi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekart idősebb Geiger István alapította 1966. szeptember 10-én. Pista bácsi keze alól nemzedékek kerültek ki, közülük sokan választották a zenei pályát. 1996-ban az alapító Geiger István halála után a zenekar vezetését ifj. Geiger István vette át. Majd a Madarasi Ifjúsági Fúvószenekar 2001-ben Szente Alfonz Gergely vezetésével szerveződött újra. Szívesen tesznek eleget a környékbeli települések és helyi rendezvények meghívásainak. Repertoárjukban a magyar indulók és a német nemzetiségi zene mellett nagy szerepet kapnak ismert filmzenék és a könnyűzenei feldolgozások. Egyik legnagyobb sikerét 2010-ben érte el a zenekar. Minősítő koncertjükön a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség elnökétől vehették át a kiemelt arany minősítésüket. Felléptek 2010-ben a Nemzeti Vágtán is. Néhány éve a bácsalmási német nemzetiségi tánccsoport állandó kísérői. Szerepeltek Újvidéken és a németországi Backnangban is. 2014-ben elnyerték Bács-Kiskun megye Művészeti Díját.2015 novemberében a Bács-Kiskun Megyei Príma Díj győztesei lettek Ifjú Tehetség kategóriában, valamint elnyerték a legtöbb szavazattal járó Közönség Díjat is. 2016 augusztusában a zenekar alapításának 50 éves évfordulója alkalmából Madaras Község Önkormányzata a „Madaras Községért Díjat” adományozta az együttesnek.
Felső-Bácskai Ifjú Zenebarátok Találkozója
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras, Dózsa Gy. u. 5.
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
Az 1997-ben első alkalommal megrendezett találkozón az 1996-ban elhunyt Geiger István zeneoktatónak szándékoztak méltó emléket állítani. Másrészt egy olyan rendezvény megszervezése volt a cél, amely lehetőséget kínál a környékbeli zeneiskolák számára tanáraik és diákjaik találkozójára. A növendékek bemutatkozása során alkalom nyílik az intézmények közötti kapcsolatok kialakítására, ápolására, valamint a zenetanárok tapasztalatcseréjére is. A találkozóra várják a térség tehetséges zeneiskolásait kamarazenei vagy zenekari produkciókkal. A jelentkezők szabadon választott műsorszámokkal készülhetnek. 2004 óta az előadókat zsűri értékeli. A fellépők kiemelt arany, arany, ezüst vagy bronz minősítést szerezhetnek. Két évtized alatt Bács-Kiskun megye déli régiójának szakmailag elfogadott és közkedvelt zenei programjává vált az alapfokú művészetoktatásban tanítók és tanulók számára.
Than Mór: Szent Ilona oltárkép
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras „Nagyboldogasszony” római katolikus templom
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A madarasi templom legnagyobb művészi értéke Than Mór festménye. A 19. századi művész munkásságában leginkább történelmi festményeivel és arcképeivel tűnt ki. Ezen a munkáján Nagy Konstantin császár édesanyját, Keresztes Szent Ilonát örökítette meg. A legenda szerint Flavia Iulia Helena, más néven Szent Ilona Jeruzsálembe ment és azt a helyet kereste, ahol Krisztus testét keresztre feszítették. A Golgota hegyén égi jel alapján egy sziklaüregben rátalált a Megváltó és a két lator keresztjére valamint a megfeszítés más eszközeire. Than Mór egyedülálló festményén, különösen Szent Ilona arcának nemes vonásai és alakját elárasztó földöntúli méltóság plasztikus kidomborítása ragadják meg a szemlélőt. A császárnő két kezével az Üdvözítő keresztjét tartja. A kép hátterét a Jeruzsálemet környező hegyvidék képezi.
Madarasi Napok rendezvénysorozat
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A „Madarasi Napok” megrendezésének hagyománya a Millennium évére, 2000-re tehető. Az itt élő lakosság és az idelátogatók számára minden évben változatos programok összeállításával rendezik meg a „Madarasi Napok”-at. A rendezvénysorozat első és egyik jelentős eseménye augusztus 15-én a „Nagyboldogasszony templom” búcsúja, az egyházi szokásoknak megfelelően szentmisével és ünnepi körmenettel. A művelődési házban és az általános iskola földszinti oktatótermeiben megrendezett kiállításokon találkozhatnak a látogatók tehetséges helyi és a településhez kötődő művészek alkotásaival (kézimunka, fotó, festmény, rajz, origami, stb.). Öt évente a „Madarasi Napok” keretében kerül megrendezésre településünkön a „Madarasok Találkozója”, így a programsorozat kibővül a testvértelepülésekről (Backamadaras, Mezőmadaras, Kunmadaras és Csíkmadaras) idelátogató vendégek fogadásával, elszállásolásával és az alkalomra összeállított egyedi programok megszervezésével.
Madarasi Kamarakórus
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A kórus a 90-es évek elején szerveződött Szente Károlyné vezetésével. A zene szeretete, a közös éneklés iránti igény hozta létre az először női-karként működő együttest. Később vegyes-karrá bővült és alakult át. Kezdetektől fogva fontosnak tartják a zenei élményszerzést és élménynyújtást, a zenei ízlés fejlesztését, az éneklés és a kórusmuzsika népszerűsítését. Elsősorban a helyi rendezvényeken, nemzeti és egyházi ünnepeken szerepelnek rendszeresen, de részt vesznek térségi és megyei kulturális programokban is. A millenniumi ünnepségek megyei rendezvényeinek is részesei voltak. Felléptek Csíkmadarason, a testvértelepülésen rendezett Madaras települések találkozóján. Repertoárjukban különböző korok egyházi és világi kórusművei kapnak helyet. Szívesen énekelnek motettákat, madrigálokat, spirituálékat, népdalfeldolgozásokat és könnyűzenei darabokat is. A kórustagok jelentős szerepet vállalnak a község kulturális életében. A közös érdeklődés, a faluért, a kultúráért való tenni akarás és a baráti szálak teszik erőssé és igazán fontossá ezt a kis közösséget közel 30 éve.
Helytörténeti könyvek
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Madaras
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A helytörténeti kutatómunka eredményeként öt eddig megjelent kötet nyújt betekintést Madaras község történelmi múltjába.
Dr. Horváth Zoltán – Horváth Henriett – Nothof Éva: Madaras község története I. Adatok a zsidó közösség történetéhez (1790-1950) című kötet a település újratelepítésének kezdeteitől a zsidó közösség megtelepedéséig témát dolgozta fel.
Dr. Horváth Zoltán – Nothof Éva: Madaras község története II. Honvédeink-katonáink (1848-1921) című kötet első részében a régészeti ásatásoktól a szerb megszállásig terjedő időszakot mutatja be az olvasónak.
Dr. Horváth Zoltán – Nothof Éva: Madaras község története III. (1921-1945) című kötet a szerb megszállástól a második világháború végéig tárgyalja a település történetét.
Nothof Éva: A keresztfa közelében. Madaras vallási kisemlékei. A napjainkban Madarason megtalálható keresztek és vallási jellegű szobrok gyűjteménye.
Nothof Éva: MADARAS. Az első írásos emléktől a betelepült családok történetéig című kötet.
